Miért lett a Desteni 'megcsinálva'?

fordítás February 19, 2008 at 12:56pm

Mert ez az, amik vagyunk, amiért itt vagyunk és amit csinálunk - ez az 'ok' létezik minden videó interjúban és a lapon található anyagokban.

Egy folyamatban vagyunk, felfedeztük, realizáltuk és megértettük, hogy mi ez az egész létezés(két évnyi kiterjedt nyomozáson keresztül, mielőtt elkezdtük a honlapot és a videó interjúkat elkészíteni, és ez az, amit folytatunk), hogy minden és mindenünk saját magunkban és mint minden a létezésben és mint az egész, csak egy 'káprázat' - ebbe beleértve mindazt amit 'valósnak' gondolsz/hiszel, mint az igazi definíciója annak, hogy kinek gondolod/hiszed magad, például hogyan tapasztalod magad - a lényed/forrás természetedig vagy 'lényiségedig' - és ez mindenre és mindenkire kiterjed.
És, hogy hogyan veszünk ebben személyesen részt a magunk saját definíciójával ebben és mindenben, ami létezik, beleértve a saját résztvételünket benne és a kapcsolatunkat vele - ez megnyilvánult ebben a létezésben, az egész teremtés, ez a világ, az ami, ahogy ma létezik.
Azért jöttünk, hogy megértsük, realizáljuk és lássuk a bonyolultságokat és specialitásokat 'mindez hogyan is működik' - és így itt segíteni és támogatni egymást mint saját magunkat, abban, hogy felismerjék magukat, abból a perspektívából, hogy megértsük annak a fontosságát, hogy abbahagyjuk a részvételt az elmében és az öndefinícióban.

Abba kell hagyjuk a saját részvételünket benne úgy, ahogyan létezünk ebben az egészben és az, ami létezik és tartalmazódik az elme teremtésében, az amit az emberi lények hisznek/érzékelnek magukként, hogy azoknak - meg kell álljunk, abba kell hagyjuk, mert mindenki személyesen felelős az egészért és saját magának kell felállnia és felelősséget vállalnia -- ez az egyetlen út, amerre mehetünk, hogy 'kijussunk ebből a rumliból', arra mutatván ezzel, ami 'ebben a világban éppen létezik'. És ezt mindenkinek saját magának kell ezt megtennie.

Miért nem akarok Isten lenni - Heath Ledger

fordítás March 9, 2008 at 2:35pm

Itt vagyok, s ebben a dokumentumban megosztom azt a nézetem, 'Miért nem akarok Isten lenni'. Egész érdekes megfigyelni az embereket, amikor 'halott' vagy - mert nekem nekem a tapasztalat magam vagyok, kívül állok, belenézek. így ebben a pillanatban megfigyelek - ezt így írnám le: Kívül állok befele nézve. Ez érdekes, mert látom, ahogy minden személy a saját dobozában van, abban, amit ők dekorálnak ki magukkal,
aképpen szimbolizálván magukat és a világukat, mint mind és minden aszerint, hogy 'kik ők maguk' és úgy definiálnák magukat, mint lények.
Mintahogy legtöbb embernek van saját szobájuk amelyikben esténként pihennek, a szobájuk a saját tulajdonuk - a szobájuk lefesti, kik ők, a világukat és a szobácskájukban a ruhájukkal amely lefesti a személyiséget amellyé válnak napközben ahogy láttatják magukat a világnak

Valójában semmi különbség aközött, amit az emberek magukban és amit magukkal csinálnak - mindenki mint egy dobozban sétál amelyik megmutatkozik és fel van díszítve magukkal, aképp, hogy 'kik ők' benne és mint ez a doboz ami körülveszi őket. így a doboz mint a szoba ugyanaz marad - ezáltal a lény tapasztalása benne és mint a doboz mint a szoba aszerint változik, hogy melyik ruhájukat viselik magukon benne ahogy melyik személyiséggé vállnak arra a napra ahogy ebbe a világba mászkálnak a dobozukban mint szoba amely lefest/megfesti hogy 'kik ők'. Nos, én 'benézek' minden személy dobozába mint szobákba az ablakon - az ablakok a szemeid amelyiken keresztül nézel - mert az emberek nem fognak 'kimászni a maguk dobozából' - túlságosan félnek, a doboz lévén a megnyilvánulása az elméjüknek magukban és mint az emberi lények. Az elme mint a doboz mint szoba ablakokkal ahogy a szemeid tartalmazzák a mindent leíró dekorációkat és mindent, hogy 'ki az a lény', a faliszekrény tartalmazza az összes 'személyiségvonásaid' aszerint 'kit is választasz hogy megtapasztald magad' a nap folyamán amikor a világgal konfrontálódsz - pontosan ahogy különböző ruhákat viselsz minden nap és a ruháktól függően vselvén függsz attól 'hogy mi legyél' a nap közben. 'Szórakozzunk' egy kicsit: Látsz egy négyszögletű szobát( a színe most nem számít) - üres, két ablakkal az egyik falán. A szoba az elméd és az ablakok a szemeid. Helyezz el egy ágyat pont a közepén ennek a négyszögletű szobának amin fekszel csukott szemmel ahogy alvás közben' egy fehér köntösben - most 'semleges' vagy. Most helyezz el egy szekrényt eben a szobában és hagyd az ajtajait nyitva, így bele tudsz nézni. Ez a szekrény csak fogasokat tartalmaz és a cipőknek a helyét. Ebben a szekrényben - elhelyezed benne a különböző 'öltözetet' - mindegyik 'öltözet' amit viselsz megközelítőleg(nem teljesen) tartalmazná személyiségeket amik léteznek az elmédben. (MEGJEGYZÉS: Egy dokumentumot írok, amelyik speciálisan a emberi lények 'Személyiségeire' fókuszál, hogy belekezdek az emberek Elme Személyiség-Rendszerének felfedezésébe)
Tehát most megvan a szobád, mint az elme, az ablakok, mint a szemek, a szekrény ,amely tartalmazza az 'öltözeteket mint ruházat a cipőkkel együtt' ahogy a különböző személyiségeid vannak az elmédben. Közvetkezőként - minden memóriád benned (egy memória lenne minden pillanat amit valaha tapasztaltál ebben a világban a múltban, egy 'memória idő-keret' lenne a belégzéstől a kilégzésig - az egy 'pillanat tapasztalat a múltban' amely most memóriává vált) elhelyezed egy keretbe(lehet hogy megnöveli a négyszögletű szobát itt) a szoba falain(megértem azt, hogy ebben a pillanatban nem emlékszel pontosan minden memóriára az egész élettapasztalatodban, de ezek megközelítőleg milliárdok - így elhelyezel képek milliárdjait a négyszögletű szobádban) - minden kép reprezentálván egy múltbéli emlékét egy múltbéli tapasztalásodnak. Ezek a 'memória képek' 'mozognak' és tartalmaznak' egy 'élő felvételt' minden emlékrőlminden emlékről mint 'múltbéli pillanatok tapasztalásai' - de ebben a pillanatban ezek 'feketék', nem mozog kép - mert alszol az ágyon. Aztán A padlón/felületen ebben a négyszögletű szobában - elhelyezel , mint apró kis papírokat - csak elég nagyokat hogy szavakat írhass rá. Minden szó, amit 'ismersz', amelyiket használsz a szótáradban, vagy valaha hallottál, felírod egy ilyen papírra- egyik oldalán van egy szó és a másik oldalán van a szó definíciója - így valószínű papírfecnik ezrei dekorálják a padlóját ebben a négyszögletű szobádban, amely a szavakat, mint tudást és információt reprezentálja, amit megszereztél az élettapasztalatod alatt.

Ekkor - felkelsz - ahogy kelsz fel, látod az összes kimerevített múltbéli tapasztalt pillanatod 'élővé válnak' és 'megfestik az aktuális mozgását/tapasztalatát a múltbéli memóriák pillanatainak', ahogy 'feléledsz' a 'felkelésben' - az ablakokhoz sétálsz és egy pillantást teszel - kifelé az ablakon, s látod a 'világodat' és minden és mindenki ami létezik a világodban - és annak megfelelően mit látsz az ablakon kívül - ki fogod választani a 'kinézetet' mint 'személyiség' annak megfelelően, amit látsz a 'külső világodban'. A pillanat ahogy belebújsz a kiválasztott kinézetedbe mintegy részleges személyiségeddé válik - látod, hogy a négyszögletű szobád falai 'aktivizálódnak' egy bizonyos speciális 'rezonanciával' - azt jelentvén, hogy a szoba maga meg fog jelenni hozzád képest a szoba közepén a bizonyos kinézettel mint személyiség benne amit magadra öltöttél - bármivé válsz, bármibe öltözteted magad - a szoba azzá válik és úgy rezonál, ahogy te a szoba közepén vagy ennek a szobának az irányítója mint az elme és a szoba mint az elme pontosan azzá válik, amivé válasz vagy kiválasztod, hogy válj a napra, aszerint, hogy mit látsz az ablakon mint a szemek.

Mindez amit fent leírtam, pontosan az, semmi különbséggel, hogy az emberi lények hogy használják az elméjüket magukban - és mindaz ami nekik létezik, hogy 'kik ők' az abban a négyszögletű szobában mint az elméjük létezik, és csak abban vesznek részt, ami ennek a négyszögletű szobának a határai, mint az elme, amely mindennel és mindeneddel van feldíszítve - mint az egész élettapasztalatod - ez amit látsz ebben a szobában, ez vagy TE ebben a pillanatban, MAGADDAL mint TE feldíszítve - reprezentálván téged - és ez létezik minden személyben - csak ez mint a négyszögletű szoba mint az elme...
Természetesen minden emberi lény 'négyszögletű szobája' mint elme díszítések 'különbző lenne' - de az elsődleges szerkezete és beállítása ennek az egész szobának teljesen ugyanaz és a szavak a definíciókkal mint tudás és információ együtt a bekeretezett kép memóriákkal mint múltbéli tapasztalatok és személyiségöltözetek amikké az emberek 'világai' váltak - 'akik ők'. És ez pontosan az, amiből minden ember áll és mint ez maga az - most:
Nézzünk 'Isten'-re - speciálisan minden különböző vallásnak van egy 'Istene', a vallásuknak megfelelő leírásának/értelmezésének az 'Isteneikről'. A szó, hogy 'Isten' létezik - ez a szó teljesen ugyanaz marad, azt jelentvén az a szó, hogy Isten, az az a szó, hogy isten, és ennyi - mégis, attól függően, hogy melyik emberi lények vesznek részt ebben az 'Isten' szóban, mint 'az ő istenük', a 'vallásuknak' megfelelően a hitük és hitvallásuk különbözőségeiben a - természetesen különbséget tesz az 'Isten' szó értelmezésében/definíciójában. Most -
vegyük egy emberi lényt, egyetlen emberi lényt magunk elé, minden 'vallásból' az 'általuk speciálisan definiált 'Istenét' bármely és minden vallásnak van 'saját maguk Istene definiálva' a 'hitüknek vagy végzetüknek' megfelelően. Mindezekaz emberi lénynek (egy emberi lény minden vallásból az 'ő speciális Istenével') van az ő 'szobájuk, mint elme', ahogy a ennek a dokumentumnak a fenti részében felvázoltam - mindegyiknek van egy 'matricája' a padló felületén ennek a szobának, mint az elméjük, az egyik oldalra az 'Isten' szó írva, és a másik oldalon mindegyikük különböző definíciója vagy értelmezése az 'ő istenének' - ez az ami eltérő, csak a leírás, mint definíciója annak a szónak, hogy 'Isten'.
Ekkor -- minden emberi lény az összes különböző vallásból a különböző hitükkel vagy végzetükkel a vallásuknak megfelelően mindegyikük bizonyos definíciójával vagy értelmezésével az 'Isteneiknek' - vannak a szobájukban, mint elme a speciális személyiség kosztümben a saját 'imádat napukhoz' az 'Istenükhöz'. A személyiség kosztüm, mint ruhák vannak meghatározva a naphoz és helyhez(épület és elhelyezkedés) és az emberek együtt -

így a maguk megfeleltetése, hogy 'kik ők', mint ' hódolók' az 'Istenüknek', az 'ő vallásuk' szerint, a nap és hely és emberek által van meghatározva - azt jelentvén, hogyan látnak át a szobájuk ablakán, mint elme, mint a szemeik, amelyiken keresztül látnak.
Szintén hozzátenném - mindezek az emberi lények, minden egyes különböző vallásból az ő definíciójukkal vagy értelmezésükkel Istenről -- beleszülettek egy családba, akik már 'gyakorolják a bizonyos vallásukat', ahonnan hallották a családjuktól az információt, ami hozzátartozik a bizonyos vallásukhoz és elhitték az információt, mert a családjuk az ő családjuk és üdvözülten követik a mintapéldát maguk előtt -- és emiatt, az ő matricájuk az elme szobájuk padló alapzatán az Isten szóval és a definícióval vagy leírással az Isten szóról, együtt jár a személyiség kosztümükkel.

Vagy egy esemény történik az életükben, általában traumás vagy ami úgy van hívva, mint 'mélységes életváltoztató esemény', amely bevezető őket egy bizonyos vallásban való részvételbe - és megkapják az információt, mint szavak másoktól hallván, mint egy bizonyos vallás és a szavaknak megfelelően, mint szavak 'feleltetik meg az tapasztalataikat magukban', eképpen tapasztván fel a matricát az Isten szóval és a definícióval vagy leírással az Isten szónak a padló alapzatán a szobájukban, mint elme, együtt a személyiség kosztümmel, amely 'jár' az 'újonnan talált' vallással és 'Istennel'.
Itt van a két elsődleges példa - mindkét esetben - szavak mint információ volt átjutattatva amit a lény hallott és elhitt és annak megfelelően tervezett egy személyiség kosztümöt maguknak, hogy ezzé a 'hitté' váljanak, hogy 'beleférjenek' az ő bizonyos vallásukba az 'Istenükkel' - mindkét esetben - Isten nem más, mint egy definíció és leírés az elmében és a részvételük a vallásukban a személyiség kosztümük szerint van definiálva, meghatározván dátum és hely (épület és elhelyezkedés) és emberek szerint - hogy melyikként definiálják' azt, hogy 'kik is ők'. Személy szerint én nem akarok lenni egy 'Isten', mert 'Isten' csak egy definíció az emberi lények elméjében - ezt hívom én korlátozásnak - korlátozva a definícióhoz, amit adok, hogy 'ki vagyok én' létező, az emberi lények elméjében...ez az egyik indok, hogy miért nem akarok Isten lenni.

Következő dokumentum -- folytatni fogom a második okkal, hogy miért nem akarok Isten lenni. Folytatása következik...